Közgazdaságtan II.félév

Első előadás: 2005. február 11.

Makroökonómia jelentősége:

Ø A makroökonómiai teljesítmény döntő jelentőségű egyes nemzetek sikere vagy kudarca szempontjából.

Ø Az országok gazdaságpolitikájuk megváltoztatásával befolyásolják a gazdaság teljesítményét.

A makroökonómiai politika főbb céljai és eszközei:

CÉLOK Hivatalos törvényekben megfogalmazott célok, megvalósulásuk magas és emelhető életszínvonalhoz vezet.	ESZKÖZ Fékek és kormánykerekek, melyekkel a politikusok a gazdasági tevékenység ütemét és irányát befolyásolják.
1. Kibocsátás Ø Magas szint, abszolút mérték a potenciális szinthez képest Ø Gyors növekedési ütem	1. Költségvetési politika Ø Kormányzati kiadások (a köz és magánfogyasztás arányának befolyásolása) Ø Adózás (a magánkiadások, beruházások és a potenciális kibocsátás befolyásolása)
2. Foglalkoztatottság Ø Magas szintű foglalkoztatottság Ø Alacsony szintű, kényszerű munkanélküliség (káros következmények) Ø Megfelelő munkalehetőség, megfelelő fizetés azoknak, akik dolgozni akarnak	2. Monetáris politika Ø A pénzkínálat szabályozása a kamatlábak befolyásolásával
3. Árszínvonal stabilitás szabad piacok mellett Ø Stabil vagy enyhén emelkedő színvonal Ø Az árakat és a béreket a szabadpiacok határozzák meg	3. Jövedelem politika Ø Önkéntes bér – ár irányelvek, kötelező bér- és árellenőrzések (az infláció mérséklése érdekében)
4. Külgazdasági mérleg Ø Export import egyensúlya Ø Árfolyam - stabilitás	4. Külgazdasági politika Ø Kereskedelem-politika Ø Árfolyam intervenció (beavatkozás)

Makroökonómiai ráfordítások és kibocsátások

Gazdaságpolitikai eszközök 1. Költségvetési politika 2. Monetáris politika 3. Jövedelem politika 4. Külgazdasági politika
	MAKROÖKONÓMIA	Indukált változók: Ø Kibocsátás Ø Foglalkoztatás és munkanélküliség Ø Árak Ø Nettó export
Külső változók: Ø Időjárás Ø Háborúk Ø Külföldi kibocsátás Ø Lakosságszám

SNA mutatószámok:

SNA: Az ENSZ Nemzeti számlarendszere

GFS: kormányzati pénzügyi statisztika. A hitelt nem tüntetik fel a bevételek közt és a törlesztés nincs a kiadások közt.

AKM: Ágazati Kapcsolatok Mérlege

Bruttó hazai termék (GDP): ágazatok vagy szektorok által előállított alapáron értékelt hozzáadott értékek összege és az ágazatok vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és támogatások egyenlege.

GDP három oldalról

1) Termelési oldalról:

GDP=

+ az alapáron számított bruttó hozzáadott érték összege

+ termékadók

- terméktámogatás

2) Felhalmozási oldal

GDP=

+ a háztartások végső fogyasztási kiadásai

+ államháztartás végső fogyasztási kiadásai

+ non-profit intézmények végső fogyasztási kiadásai

+ bruttó állóeszköz felhalmozás

+ készletváltozás

+ export

- import

3) Jövedelem oldal

GDP=

+ bérek és keresetek

- termelési támogatás

+ termelési adó

+ bruttó működési eredmény

Nemzeti kibocsátás mérése:

GNP= C+I+G

Bruttó nemzeti termék (GNP) a nemzet összes termékének pénzbeni áramlása

F A fogyasztás C (consumtion)

F Beruházás I (investment)

F A javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások összege G (government)

I TERMÉKOLDALRÓL	II JÖVEDELEMOLDALRÓL
GNP forrásai: ð Fogyasztás ð Bruttó hazai beruházás ð Kormányzat ð Nettó export	GNP forrásai: ð Bérek, alkalmazotti juttatások ð Kamat és egyéb tulajdonból származó jövedelem ð Közvetett üzleti adók ð Értékcsökkenés ð Profit
= Bruttó nemzeti termék GNP	= Bruttó nemzeti termék GNP
- értékcsökkenés	- értékcsökkenés
= nettó nemzeti termék (NNP)	= nettó nemzeti termék (NNP)

Nettó gazdasági jólét NEW:

GNP:

+ a szabadidő

+ a háziasszonyok szolgáltatásai

+ „csináld magad” tevékenységek értéke

- a környezetszennyezés

- a modern urbanizáció hátrányai stb.

= NEW

Fogyasztási függvény: összjövedelmet az összes fogyasztással összehozó függvény

Megtakarítási függvény: összjövedelmet az összes megtakarítással összehozó függvény

Fedezeti pont: megtakarítás=0

Fogyasztási határhajlandóság

Megtakarítási határhajlandóság

Aggregált kereslet

Aggregált kínálat